A biomassza részecskék öntését alkotó fő anyagformák a különböző szemcseméretű részecskék, és a részecskék töltési, folyási jellemzői és kompressziós jellemzői a préselési folyamat során nagy hatással vannak a biomassza préselésre.

A biomassza pellet sajtolása két szakaszra oszlik.

Az első szakaszban, a préselés korai szakaszában a kisebb nyomást átadják a biomassza nyersanyagra, így az eredeti, lazán csomagolt alapanyag elrendezési struktúra megváltozni kezd, és a biomassza belső üregviszonya csökken.

A második szakaszban, amikor a nyomás fokozatosan növekszik, a biomassza pelletgép nyomógörgője nyomás hatására széttöri a nagyszemcsés nyersanyagokat, finomabb szemcsékké alakul, és deformáció vagy képlékeny áramlás lép fel, a részecskék elkezdik kitölteni a üregek, és a részecskék tömörebbek. A talajjal érintkezve összekapcsolódnak egymással, és a maradék feszültség egy része a kialakult részecskék belsejében raktározódik, ami erősebbé teszi a részecskék közötti kötést.

Minél finomabbak a formált részecskéket alkotó nyersanyagok, annál nagyobb a töltési fok a részecskék között, és annál szorosabb az érintkezés; Ha a részecskék részecskemérete bizonyos mértékig kicsi (száz-több mikron), akkor a formázott részecskék belsejében, valamint az elsődleges és másodlagos kötőerő is megváltozik. Változások következnek be, és a részecskék közötti molekuláris vonzás, elektrosztatikus vonzás és folyadékfázisú adhézió (kapilláris erő) kezd dominanciába emelkedni.
A vizsgálatok kimutatták, hogy az öntött részecskék átjárhatatlansága és higroszkópossága szorosan összefügg a részecskék szemcseméretével. A kis szemcseméretű részecskék nagy fajlagos felülettel rendelkeznek, az öntött részecskék könnyen felszívják a nedvességet és visszanyerik a nedvességet. Kicsi, a részecskék közötti üregek könnyen kitölthetők, az összenyomhatóság pedig nagyobb lesz, így az alakított részecskék belsejében a maradék belső feszültség kisebb lesz, ezáltal gyengül a formált részecskék hidrofilitása és javítja a víz áteresztőképességét.

A részecskék deformációjának és kötési formájának vizsgálata során a növényi anyagok présöntése során a részecskegépész mérnök mikroszkópos megfigyelést és a formázóblokkban lévő részecskék kétdimenziós átlagos átmérőjének mérését végezte, valamint részecskemikroszkópos kötési modellt állított fel. A maximális főfeszültség irányában a részecskék kinyúlnak a környezetbe, és a részecskék kölcsönös összefonódás formájában egyesülnek; a maximális főfeszültség mentén a részecskék elvékonyodnak és pelyhesednek, a részecskerétegek pedig kölcsönös kötés formájában egyesülnek.

Ezzel a kombinációs modellel magyarázható, hogy minél lágyabbak a biomassza-alapanyag részecskéi, annál könnyebben nő a részecskék kétdimenziós átlagos átmérője, és annál könnyebben préselhető és formázható a biomassza. Ha a növényi anyag víztartalma túl alacsony, a részecskék nem nyúlhatnak ki teljesen, és a környező részecskék nincsenek szorosan összekapcsolva, így nem képződhetnek; ha a víztartalom túl magas, bár a részecskék teljesen kinyúlnak a maximális főfeszültségre merőleges irányban, A részecskék egymáshoz hálózhatók, de mivel a nyersanyagban sok víz extrudálódik és oszlik el a részecskerétegek között, a részecskerétegek nem kapcsolódhatnak szorosan, így nem tud kialakulni.

A tapasztalati adatok szerint a speciálisan kinevezett mérnök arra a következtetésre jutott, hogy jobb a nyersanyag szemcseméretét a szerszám átmérőjének egyharmadán belül szabályozni, és a finom por tartalma nem lehet nagyobb, mint 5%.